2011. június 30., csütörtök



 



A Matur TDM tagozatának véleménye és javaslata a Turizmusfejlesztési Stratégia szakmai vitairatára vonatkozóan

A MATUR 2011. áprilisában hoztra létre TDM tagozatát. A tagozat elsődleges céljának tekinti a magyarországi turizmus fejlődéséhez való hozzájárulást, ezért szeretne bekapcsolódni a nemzeti konzultációba, és egy személyes találkozó keretében hangot adni a vitairatról alkotott véleményének.

A tagozat másik alapvető célja a TDM rendszer kialakításának és működésének támogatása, így az anyag második felében az észrevételek ebben a témában kerültek megfogalmazásra.


Véleményünk a stratégia szakmai vitairatára vonatkozóan:

Ø  Nem határozható meg a vitairat pontos funkciója. Egy hosszú távú célokat megfogalmazó koncepcióról van szó, vagy az elvben erre épülő, középtávra szóló fejlesztési program koncepciója került kidolgozásra?

Ø  Hiányzik az előző NTS és a turizmus jelenlegi állapotának, trendjeinek átfogó és kritikus elemzése, hiányzik az ennek alapján és a nemzetgazdaság prioritásainak figyelembevételével kidolgozott hosszú távú célok világos megfogalmazása, és nem kap elég hangsúlyt a célok eléréséhez szükséges alapvető eszközrendszer kidolgozásának feladata, mely az alapja lehetne a turizmus tudatos fejlesztésének:
·      a turizmus intézményrendszerének korszerűsítése,
·      turizmuspolitika és -törvény kidolgozása,
·      a stratégiai és az integrált területi tervezés korszerűsítése a turizmus területén,
·      a szakszerűtlenség megszüntetése (a tervek kidolgozásának szabályozása, szakmai elfogadása, pénzügyi jóváhagyása, a megvalósítás menedzsmentje).

Ø  Az egészségturizmus az előbbi pontban említettekkel szemben szinte kizárólagos  szerepet kap, holott ez prioritása, de csak egy része kellene, hogy legyen az átfogó turizmusfejlesztés koncepciójának. Indoklás:
·         A belföldi turizmus élénkítésére az egészségturizmus nem elegendő és elsődlegesen nem alkalmazható (jelenleg sem az állam, sem az egyének többsége nem tudja megfizetni).
·         Magyarország vonzereje és kínálata ennél sokoldalúbb, nem célszerű csak az egészségturizmust kiragadni és a többit veszni hagyni. Az egészségturizmus legyen prioritás, de a kiépítendő új kínálat és imázs számoljon egyéb természeti és kulturális értékeinkkel is.
·         A sokszínű kereslet miatt nem érdemes egy célcsoportra koncentrálni.
·         A lakosság egészségügyi állapota Európai viszonylatban közel sem kiváló, így a „Gyógyító Magyarország” üzenet nem feltétlenül helytálló.

Ø  A helyzetelemzés főbb hiányosságai:
· A kereslet és a kínálat elemzésére kutatást és részletesebb vizsgálatot kellene végezni a motivációkról és a költési hajlandóságról, összehasonlítva azt más desztinációkban tapasztalható költésekkel.
· Nem történt meg a jelentős küldőterületek vizsgálata, nincs igényfelmérés.
· Nem tartalmaz egy rövid mérleget az elmúlt 7 évről az NTS megvalósulása nyomán.

Ø  A dokumentumban az egyes turisztikai termékekben rejlő lehetőségek kifejtése aránytalan, illetve hiányos (pl. konferencia-, sport turizmus). Nem átgondolt a turisztikai termékek köre: szükséges lenne minden olyan potenciális termék bevonása és a bennük rejlő lehetőségek kifejtése, amelyek megoldásokat nyújthatnak jelenlegi gyengeségeink és gondjaink orvoslására (pl. a szezonalitás problémájának visszaszorítására és vonzerőink, valamint a fogadó kapacitások jobb kihasználására a spirituális-, vallási-, városi-, szakmai és sportturizmus fejlesztése).

A fenti összegzés alapján javaslatunk a következő lenne:

Egy átfogó helyzetelemzésen alapuló, hosszú távú célrendszert tartalmazó koncepció kidolgozása, amely megalapozza a középtávra szóló stratégiákat és fejlesztési programokat. A hosszú távra szóló prioritások közül az első az egészségügyi turizmus fejlesztése legyen, de a turizmus rendszerének egészére lenne szükséges a működési feltételeket kidolgozni.

*

Álláspontunk a TDM szervezeti rendszer kiépítésével és működésével kapcsolatban

  1. Az UMFT ROP TDM pályázat: a pályázati rendszer eddigi működése lejáratta az NFT komolyságát (mintegy húsz beharangozás után, két év késéssel jelent meg az első pályázati kiírás, 70 oldalnyi emészthetetlen szöveggel és bürokratikus eljárással, végül is a 13 milliárd forintos induló keretösszeg egy részéből eddig mintegy 40 TDM szervezet létrehozását segítette elő). Összességében nem segítette elő egy szakszerűen felépített országos szervezeti rendszer kialakítását és káoszt eredményezett a TDM hivatásának és lényegének megértésében is. Ezek ellenére az új pályázat jelentős könnyítéseket tartalmaz.

  1. Pályázati feltételként kellene rögzíteni az alapelvek megvalósítását a TDM szervezet kialakítása során: alulról való építkezés, partnerség, professzionalizmus és pénz (kompetencia). Alapvető, hogy a készülő Turizmus törvény tartalmazza a korszerű, alulról építkező TDM szervezetekre is támaszkodó intézményrendszer kialakítását.

Ø  Alulról építkezés. A helyi szint nem ugorható át, mert a fenntartható fejlődés ott valósul meg, az elvek csak ott ültethetőek át a gyakorlatba. Mikro szinten egy szakmailag átgondolt desztináció alakítandó ki valamennyi település részvételével, tehát legalább egy komplex turisztikai termék (vonzerő és a turisták igényeinek kielégítésére alkalmas szolgáltatások) létrehozására van szükség, hogy tartózkodással járó turizmust lehessen megteremteni. A regionális szint létrehozásához fontos tisztázni a köz- és a magánszektor kötelezettségeit és feladatait, valamint az állam ebből fakadó teendőit, hogy jól lehessen meghatározni az alulról építkező TDM és az állam regionális szintre decentralizált szervezete közötti munkamegosztást és együttműködését.  

Ø  Partnerség: fontos lenne egy workshop vagy más hasonló találkozó megtartása a szervezetek kialakítását megelőzően, ahol meg lehet értetni minden leendő, potenciális partnerrel a TDM lényegét, a szervezeti  rendszer működését és feladatait, valamint a TDM tagság előnyeit. Fontos a partnerség fogalmának tisztázása mikro-régiós szinten, ahol az egyes települési TDM szervezeteknek kell összefogni és együttműködni, illetve bevonniuk, mint tiszteletbeli tagot a turisztikai attrakcióval jelenleg nem rendelkező kis településeket is. Továbbá nagyon fontos tudatosítani a „turista is ember” mottó lényegét és ennek megfelelően működni, valamint minden olyan szolgáltatóval, intézménnyel felvenni a kapcsolatot, akik a turista igényeinek kielégítésében (is) szerepet játszhatnak (bank, korház, rendőrség stb.).

Ø  Professzionalizmus: a szervezet megfelelő működése érdekében feltételül kell szabni, hogy legalább a vezető rendelkezzen megfelelő szakképzettséggel. A hagyományos szakképzettségekkel szerzett gyakorlati tapasztalatok igen fontosak, de nem elégségesek ahhoz, hogy a TDM szervezetek valóban szakszerűen működjenek, mert itt nem egy-egy részterületet vagy -funkciót, hanem a turizmus (rendszerének) egészét kell ismerni, valamennyi (vezérlés) technikával együtt. Ha pl. csak a marketingre szűkítjük le a TDM-et, akkor az új struktúra sem fog turizmusunk színvonalában és eredményességében változást hozni.

(Sajnos ez a felismerés hiányzik az eddigi fejlesztésekből. Jellemző, hogy bár a Heller Farkas Főiskola 2001-től szakirányként oktatott TDM programot és hazánkban az első Mester szakot is a HFF akkreditáltatta TDM specializációval, ez idáig egyetlen igény sem érkezett az eddig végzett hallgatók foglalkoztatására a közben megalakult TDM szervezetek részéről. (Pedig a HFF által kidolgozott TDM kézikönyvet is megkapták az önkormányzatok és egyéb érintett szervezetek.) Eddig a pályázati kiírások sem kötelezték szankciókkal erősítve a pályázókat erre.

Ø  Pénz és kompetencia: az önállóság a sikeres tevékenység alapfeltétele, a TDM szervezetnek tehát rendelkeznie kell saját költségvetéssel és a tagoktól kapott vagy jogszabállyal biztosított jogosítványokkal.

  1. Az előző és a jelenlegi regisztrációs lapon sem megfelelő a szükséges feladatok köre és elvégzésük sorrendje. Mindenekelőtt: a TDM nem csak marketing (l. fent). Másrészt, míg a jelenlegi kiírásban az információs rendszer és a honlap működtetése az első pontban szerepel, addig az egyik alapfeltétel, a partnerség csak a következő pontokban kerül megfogalmazásra.

Javaslatunk: a fenti és további, itt nem részletezett problémák megvitatására és a „hogyan tovább?” kérdésének tisztázására javasoljuk egy szakmai konzultáció megszervezését. Annak előkészítésében tagozatunk készséggel vállal szerepet, és aktív részvételt ajánlunk fel a kapcsolódó munkálatokban (előadások, vita, utómunkálatok). 

Budapest, 2011. június 22.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése